A dolgozat írója: Liuha

Téma: Gyógynövények és mérgek minden mennyiségben 

Életünk során különböző eredetű betegségekkel találkozva, felmerülhet bennünk a kérdés, vajon hogy tudnánk meggyógyítani vagy akár 
megelőzni ezeket a problémákat. 

Már az ősi kultúrákban is gyógynövényekkel gyógyítottak, több ezer gyógynövényt ismertek. Vannak vadontermő és termesztett 
gyógynövények. A rómaiak termesztettek először, de az egyiptomi Ebers-papirusz i.e. 3500 körül több mint 800 különböző gyógymódit ír 
le. Manapság ismét kezd „divatba” jönni a gyógynövényekkel való gyógyítás, egyre szélesebb körben alkalmazzák ezt a módszert. 

A gyógynövények használata a gyűjtésükkel kezdődik. A legjobb hatást a frissen szedett gyógynövényekkel érhetjük el, de ügyelni kell 
arra, hogy a növényeket a megfelelő időben, helyen és módon gyűjtsük és szárítsuk. A szárítást lehetőleg meleg és jól szellőztethető 
helyen végezzük, a növényeket egymástól elkülönítve, tiszta kendőn vagy papíron terítsük szét. Nagyon fontos, hogy csak a teljesen 
kiszárított növényeket tegyük el télire. Tároláshoz zöld üvegeket, kartondobozokat, textilzsákokat használhatunk. Nedvességtől, 
fénytől és fémekkel való érintkezéstől védjük! 

Ha belépünk a konyhába vagy kimegyünk a konyhakertbe, rengeteg féle illatú, színű fűszernövénnyel találhatjuk szemben magunkat. Nem 
sokan tudják, hogy amellett, hogy remek ízt adnak ételeinknek, egyik-másik gyógyhatással is bír. Ott van például a bors. Alkalmazása 
krémekben történik, izületi és izomfájdalmak enyhítésére használják. A tárkonyból készült teának vesetisztító; a babérnak 
emésztésjavító; a citromfűnek nyugtató és görcsoldó; a borókának fertőtlenítő hatása van. Sokan alkalmazzák a kakukkfüvet, mely kitűnő 
étvágygerjesztő, köhögéscsillapító, fürdővizekben illatos és frissítő hatású. 

A fűszernövényeken kívül más gyógyhatású növényeket is ismerünk. A citromfű illóolaj alkalmazásának főbb területei az alvászavarok, a 
szorongás, az idegesség, valamint az ideges eredetű gyomor- és szívpanaszok kezelésében jelölhetők meg. A bodza hatóanyagait a népi 
gyógyászat már régóta ismeri. Enyhe hashajtó, fájdalomcsillapító, immunerősítő és izzasztó hatású. Az „orvosi székfű” , népiesen a 
kamilla teáját széles körben alkalmazzák. Nem csak a légzést tisztítja, hanem gyulladásgátló, nyugtató anyagokat is tartalmaz, ezért a 
szem betegségeiben, sűrű szűrőn átszűrve, lemosószerként is használható. 

Ha tovább folytatnám a gyógyhatású növények felsorolását, nagyon sokáig ülhetnék itt. Ez a pár növény csak ízelítőül szolgál, és 
remélem, sokan kedvet kapnak, hogy ezeket az ismereteket kibővítsék mind a maguk, mind társaik hasznára. 

Azonban azt is fontos tudni, hogy a gyógyítás nem csak ezen növények használatából áll. A gyógyító akkor lehet igazán sikeres, ha 
képes meghallgatni a beteget, aki segítségért fordul hozzá. Megajándékozza teljes figyelmével, ítélkezés és okoskodás nélkül. Szép 
gesztus, ha a beteg számára vizet forralunk, beáztatjuk a teafüvet vagy teás zacskót, s citromot, cukrot, mézet adunk a teához. A 
gyógyulás másik fontos feltétele a csend. „A csend gyógyít.” A gyógyuláshoz csendre, nyugalomra és békére van szükség. Külső és belső 
csendre egyaránt. 


A gyógyításon kívül azonban bizonyos növényekkel, növényi főzetekkel, sokat árthatunk is. 
A gyöngyvirág fogyasztása után a tünetek két fázisban jelentkeznek. Először rosszullét, hányás, hasfájás, hasmenés, kábultság és 
zavartság észlelhető. A pulzusszám csökken és a vérnyomás emelkedik. A második fázisban a pulzusszám nő, és a vérnyomás csökken majd 
ezt eszméletvesztés követi, majd a szívműködés leáll. A maszlag hatóanyaga a központi és a perifériás idegrendszer működését 
veszélyezteti. A mérgezés tünetei: általános nyugtalanság, beszédzavar, sírógörcs, szapora légzés, hőemelkedés. Ugyanezek a tünetek 
lépnek fel a nadragulya alkalmazásakor, azzal a különbséggel, hogy rendkívül gyorsan hat, ennek „köszönheti”, hogy évszázadok alatt 
rengeteg ember életét oltották ki vele. Ezek a növények bevitel után fejtik ki hatásukat, ellenben olyan növényekkel is 
találkozhatunk, melyek érintésével történik a mérgezés. Ilyenek például a cserszömörce, a pasztinák (olyan pázsitfűféle, mely az 
izzadt testen hólyagos bőrgyulladást okozhat), valamint a kaukázusi medvetalp, kerti ruta, kőrislevelű ezerjófű. 

Különböző mérgeket is készíthetünk. Ilyen méreg például az Álompor, melyet kebarde bokor magjának porításával nyerünk (természetesen 
ezeket a magokat előtte ki kell szárítani, mely kb. két hetet vesz igénybe). Vagy ott van a Diad. A Felemás bokor kérgét lehántva, 
forró vízbe tesszük és 20 percig főzzük. A főzet íztelen, barna színe miatt azonban könnyen felismerhető. Emésztőrendszerre ható 
ételméreg, mely lassan fejti ki hatását. Felszívódva rosszullétet vagy akár ájulást is okozhat. Hatása akár 10 napig és érezhető marad. 

Összegzésként el lehet mondani, hogy mindig figyeljünk arra, hogy mit eszünk, mivel érintkezünk, és ha egy ismeretlen megkínál minket 
valamilyen furcsa kinézetű növénnyel vagy folyadékkal, kétszer is gondoljuk meg, mit teszünk vele! 

Késztette: Liuha 


Felhasznált források: 

Dr. Babulka Péter és Fráter Szabolcs: Gyógy-, illóolaj-, és fűszernövények (Cd) 
Eileen Holland: Boszorkány praktikák 
http://magus.rpg.hu/iras/mutat.php?cid=129 
http://www.fsz.bme.hu/mtsz/szakmai/zk32.htm 
http://www.vital.hu/themes/sick/child7.htm 
http://hu.wikipedia.org/wiki/Gy%C3%B3gyn%C3%B6v%C3%A9ny